Weboldal címe
Weboldal alcíme
FundMonitor
A fejlesztésben hiszünk.

- KGF -

2019. április 1.

Bolondok aranya

Mennyi EU-s pénzt költött eddig Magyarország? Sokat. Minden egyes eurót észszerűen és hatékonyan használtunk fel? Közel sem. Mivel kvázi töméntelen mennyiségű forrás áll rendelkezésre, sok olyan projekt is átcsúszik a rostán, aminek az ég egy adta világon semmi értelme. Persze a fejlesztési források értelmetlen felhasználása kormány-, sőt országfüggetlen sajátosság, de a hazai példáknak így is bárki csodájára járhat. Ezeket a projekteket valaki kitalálta, megint valaki megtervezte, másvalaki megírta a pályázatot, de a legnagyobb baj, hogy az állam támogatást is adott rá. Időről időre érdemes megemlékezni róluk. Április elseje alkalmából íme az értelmetlen uniós beruházások öt zászlóshajója, amelyek meg- vagy meg nem valósulása a legkevésbé sem tréfa…

5. 40 centis kilátó

Az értelmetlen beruházások ősanyja, az EU-s pénzégetés alfája pont tíz éve „emeli” a bodrogkeresztúriak mindennapjainak fényét. A nagyravágyónak éppenséggel nem mondható beruházás eredménye egy dombtetőre kihelyezett 40 centi vastag malomkő, ami furcsa módon kilátóként kapott 39 millió forintnyi EU-s támogatást. Az átadáskor a polgármester és a lakók boldogok voltak, a támogató pedig mindent rendben talált a ma már bagatellnek mondható összeget elégető beruházás kapcsán. Egyöntetű vélemény, hogy csupán azért épült ilyen magasra a „kilátó”, mert a támogatásból ennyire futotta és a beruházás helyszínén amúgy is remek a panoráma. Hogy akkor miért nem mondjuk három padot helyeztek ki, tereprendezéssel 2-3 millió forintból a mélyrekorder kilátó helyett?! Kár is ezen gondolkodni, pláne, mert a kilátó fekvéséből adódóan amúgy is szerencsés, keleti tájolású. A szédítő magaslatból kitekintő látogató így legalább nem elmélkedik azon, vajon tőlünk nyugatabbra is efféle dolgokra költik-e az uniós adófizetők pénzét.

Úgynevezett kilátó.

4. Kutyafitnesz

Van az úgy, hogy az ember kutyabarát, biztos sokan vannak a pályázatokat értékelő bírálók között is. Egy ilyen ember szíve pedig óhatatlan ellágyul akkor, amikor egy kutyák egészségét és fittségét zászlóra tűző beruházás tervéről hall. Mi más oka lehetett annak, hogy szintén tíz évvel ezelőtt támogatást nyert a „kutyák rehabilitációját segítő és életminőségének javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére” benyújtott pályázat. Az ötlet akár jó is lehet, de talán érdemes lett volna a pályázót alaposan feltérképezni a támogatás odaítélése előtt. Biztos hamar kiderült volna, hogy a budapesti székhelyű cég vidéki telephelye, ahol a 250 milliós termékfejlesztés megvalósult volna Drégelypalánkon, egy közművek nélküli, romos épületben került bejegyzésre. Na igen, a hősidőkben még sportot űztek a pályázók a kamu telephelyre tervezett, soha nem megvalósuló projektekre felvett támogatásokból. Itt éppenséggel a semmire felvett 45 millió forintos előleg után kellett az államnak futnia. Hiába, mert a cég már jó ideje nem létezik, de a felelősök legalább bíróság elé kerültek, az elsőrendű vádlott 1 év 10 hónap börtönbüntetést kapott… felfüggesztve. Szegény beteg kutyák, szegény adófizetők…

Úgynevezett kutató-fejlesztő központ.

3. Magyarország szánkódombja

Tudtad, hogy van egy szánkópálya Magyarországon, ami a Himalája vonulatait mintázza, ezzel is növelve a szánkózni vágyók sportélményét? Bizony, a világ legmagasabb hegyének méret-arányos másolata az Alföldön épült fel, 38 millió forint uniós támogatás segítségével. A turisztikai attrakciófejlesztést célzó projekt keretében egy 125 méter hosszú, 17 méter széles pálya épült, amely a megnyitás óta minden év március vége és október eleje között várja a lelkes látogatókat. Igen, tavasz közepétől ősz elejéig… Hogy a hóréteg vastagság ezekben a hónapokban Magyarországon stabilan nulla centiméter körül alakul!? Ennek a beruházásnak tényleg a dobogón a helye! Csak aztán nehogy valakinek kedve támadjon uniós támogatással Mariana-árkot fúrni a Balatonba…

Úgynevezett télisport.

2. Állandó mágnesek között ébredő erők munkavégzését felhasználó mágnes motor kutatása és kifejlesztése

Muszáj volt az ezüstérmes projektre teljes nevével hivatkozni, hisz valószínűleg még a laikus olvasó is kételyeket támaszt azt olvasva már nagyjából az ébredő erő (valahol felsír egy Böde Dani… ) környékén. De nem úgy a pályázatot bírálók, akik szó nélkül képesek voltak közel félmilliárd forint támogatást adni egy olyan projekt megvalósítására, aminek már a címe is láthatóan kamu-generátorral készült. A projekt egyébként pont azt ígérte, amitől a cím alapján tarthatunk. Egy semmiből energiát előállító gépet, egy örökmozgót: rezsicsökkentés level végtelen! Na persze, lelki szemeinkkel láthatjuk magunk előtt, ahogy a pályázat bírálói tudományos alapossággal kivesézték a pályázat minden szavát, alapos értékelést végeztek és megfontolt döntést hoztak, mielőtt megdobták volna a pályázót 490 misivel. És hogy mi lett a fejlesztésből?! Kész termék helyett egy felmondott támogatási szerződés, egy feljelentés, na meg egy felszámolt cég. A támogatást odaítélő bíráló meg várhatja az újabb forradalmi pályázatot, merjünk nagyok lenni jeligére…

Képünk illusztráció.

1. Hatvani bringapálya

Van abban valami elgondolkodtató, hogy az évek előrehaladásával az elégetett források volumene egyre nagyobb és nagyobb lesz. Így van ez a nagy biztonsággal Magyarország legértelmetlenebb beruházásának nevezhető projekttel is, ami 2015-ben a Zagyva folyó árterében valósult meg több mint egymilliárd (!!!) forintos beruházásból. Ezen a ponton nem árt visszaemlékezni: abban az évben rohamtempóban kellett az uniós támogatásokat költeni, különben nem tudtuk volna az előző ciklusban rendelkezésre álló forrásokat lehívni. De most komolyan?! Inkább semmire ne költsük, mint ilyen és ehhez hasonló pénztemetőkre! Van az a helyzet, amikor szavak se kellenek, elég csak ránézni a képekre. Az értelmetlen beton és aszfalt nyomvonalnak egyébként rendeltetés szerint kerékpáros kalandpályaként kellene funkcionálnia, de talán nem meglepő, hogy az értelmetlen pénzszórás mementóját megcsodálni kívánó látogatókon kívül nem sok biciklis jár arra.

Úgynevezett egymilliárd forintból épülő bringás kalandpark.


Ne legyen kétségünk afelől, számtalan hasonló projektet lehet még találni itthon és külföldön is, hiszen a kormányok mindenkori legfőbb célja az abszorpció maximalizálása, nem pedig a támogatások észszerű felhasználása. Tanulság!? Amíg ez lesz a fő mozgatórugója az Unió kohéziós politikájának, addig bizony számolni kell vele, hogy ilyen és ehhez hasonló projektekre is támogatást fognak adni, jobb, mint a semmi jeligére...

Mi a FundMonitornál ezért is képviseljük azt az álláspontot, hogy nem a hétéves periódusokban rendelkezésre álló források 100%-os elköltésére kellene a tagállamokat ösztönözni, hanem az értelmes felhasználásra. Ennek érdekében a költséghatékony tagállamokat jutalmazni kell és lehetővé kell tenni a hétéves keretösszegből megmaradó források későbbi felhasználását is.