Weboldal címe
Weboldal alcíme
FundMonitor
A fejlesztésben hiszünk.

- KGF -

2017. november 8.

Gombhoz varrt kabátok

A sajtó időről időre felkap gyanús vagy gyanúsnak vélt, EU-s forrásból megvalósult projekteket, de a cikkekből az olvasó legtöbbször csak félinformációkat tudhat meg. Nem derül ki számára a pályázat feltételrendszere, az értékelés módja és folyamata, a projekt megvalósításának körülményei, pontos részletei. Mindezzel együtt az olvasó joggal teheti fel a kérdést: lehetséges, hogy egy projekt az adott pályázat céljaival ellentétes tartalommal nyerjen támogatást és valósuljon meg? A FundMonitor aktuális írása ilyen jellegű projektek lehetséges életútját vizsgálja.

Az uniós forrásfelhasználás során a leggondosabb eljárásrend sem tud minden jó- vagy rosszhiszemű visszaélést kiszűrni. A támogatások felhasználásáért felelős intézményrendszer ugyanakkor számos ponton tudja kontrollálni a beérkező támogatási kérelmeket és elegendő információ áll vagy állhat rendelkezésére egy projekt tartalmának és megvalósulásának objektív megítéléséhez, nyomon követéséhez. A pályázati anomáliák előfordulásának valószínűsége ezáltal minimalizálhatóvá válik, különösen a nagy költségvetésű projektek esetében. A célokkal vagy szakmai szempontokkal mégis ellentétes projektek megvalósulása mögött a legtöbb esetben egyéb tényezők játszanak szerepet. De vajon kontroll alatt lehet-e tartani egy céloknak ellentmondó pályázatot annak teljes életciklusa során vagy vannak hiányosságok a nyomon követési folyamatban?

Tegyük fel, hogy egy magyar kisváros a lakók helyben tartása érdekében kulturális és közösségi funkciókat ellátó szolgáltató ház fejlesztését tervezi. Pályázati lehetőség ugyanakkor csak a pirézek* társadalmi befogadottságát növelő, a piréz kulturális értékekre épülő oktatási, nevelési és közösségi infrastruktúra fejlesztéséhez érhető el. Mit tehet egy település ilyen esetben, ha mindenképp pályázni szeretne? Egyrészt felvállalhatja a célokkal ellentétes szakmai tartalom pályázati anyagban való bemutatását, de ezzel nagy eséllyel a pályázat elutasítására számíthat. Másrészt dönthet úgy, hogy megpróbálja a felhívás céljaihoz igazítva „eladni” az eredeti terveket, a felhívás adta mozgástér teljes mértékű kihasználásával, figyelmen kívül hagyva, hogy a piréz lakosok száma egyébként a településen alacsony, a város nem kezeli prioritásként a piréz integrációt és általában a település lakói is elutasítóan viszonyulnak a kérdéshez.

A pályázat előkészítésének első lépése a pályázat tüzetes átolvasása, hisz abban a támogatási kérelemhez kapcsolódó valamennyi részletszabály szerepel. Egy pályázati felhívás a beadás módjának ismertetésén túl kitér a program céljaira, a támogatható tevékenységek, elszámolható költségek és lehetséges pályázók körére, a támogatás mértékére és nem utolsó sorban a beadott pályázatok értékelési szempontjaira is. Esetünkben a felhívás egyértelműen alátámasztja, a kiíró piréz integrációt elősegítő projektjavaslatokat kíván támogatni. A támogatható tevékenységek mindegyike e célhoz illeszkedik, a fejlesztésnek a pirézek társadalmi befogadását kell szolgálnia, ehhez kapcsolódó képzési, művészeti és közösségi funkciókat kell betöltenie. Persze egy kulturális és közösségi funkciókat ellátó szolgáltató ház ennek akár meg is tud felelni, még akkor is, ha a piréz integrációt szolgáló tervezett tevékenységeket már a beadott pályázatban részletesen be kell mutatni és az adatszolgáltatás valóságtartalmáról is nyilatkozni szükséges.

A település vezetése persze tisztában van azzal, ki számít ma Magyarországon piréznek: aki annak vallja magát. Még inkább megnyugodnak, amikor kiderül, a program a pirézek bevonására nem fogalmaz meg indikátort, csak a szolgáltatást igénybe vevők számát méri. Az indikátorok egyébként egy adott projekt eredményeit számszerűsítik, a felhívás előírásaival összhangban a pályázók maguk tesznek erre vonatkozó vállalást. Ezek teljesülését a megvalósítás során vagy a befejezést követően a támogató számon is kéri a kedvezményezetten. Ha a vállalások nem teljesülnek, a pályázónak következményekkel kell számolnia.

A pályázói kör esetében a felhívás szintén egyértelműen fogalmaz. Hiába szeretne egy település pályázni, ha támogatási kérelmet csak olyan pályázó adhat be, akinek tevékenységei között szerepel a piréz kultúra megőrzése, népszerűsítése, vagy a társadalmi felzárkózással kapcsolatos feladatok ellátása. Emellett az is elvárt, hogy hasonló témában korábbról már rendelkezzenek megvalósított tevékenységekkel, programokkal. Egy településnek mindennek igazolása persze nem okozhat gondot. Viszont minden esetben az önkormányzati testület jóváhagyását is ki kell kérni a támogatási kérelem benyújtásához. Ez már problémát jelenthet, hiszen egy kellően tájékozódó, felelős testületi tag vélhetően nem adja meg a felhatalmazását egy pályázati célokkal ellentétes vagy valóságtól eltérő tartalmú pályázat benyújtására.

A pályázattal kapcsolatban végül mindenképp mérlegelni kell a felhívásban szereplő értékelési szempontrendszernek való megfelelést is. Eszerint a bírálat során többletpontot ér a piréz lakosok országos átlagtól magasabb aránya, a pirézek projekt előkészítésébe való bevonásának mértéke, az igényeik előzetes felmérése, a megvalósításba bevonni kívánt piréz együttműködő partnerszervezetek száma. Értékelik a pályázó korábbi piréz integrációs erőfeszítéseit, a piréz kultúra megőrzése érdekében megvalósított tevékenységeit is. Vagyis a településnek számolnia kell azzal, hogy más, ezen területeken jobban teljesítő pályázók több pontot kapnak majd az értékelés során. A település mindent mérlegelve mégis úgy dönt, vállalja a kockázatot és beadja a támogatási kérelmet.

Ez idáig a támogatást igénylő felelőssége, hogy pályázata megfelel-e a felhívás céljainak, a benyújtást követően viszont már az állam feladata a források objektív, szabályos és szakmailag indokolt odaítélése. Ennek első lépéseként az előbb említett értékelési szempont alapján a támogatási kérelmet két független, anonim értékelő pontozza, a projektek között a kapott pontszám alapján rangsor áll fel. Amennyiben valamely esetben a két szakértő véleménye jelentősen eltér, harmadik értékelő bevonására is sor kerül. Hiába értékeli tehát egy bíráló nem kellő megalapozottsággal a projektet, a célokkal ellentétes, szakmailag nem megfelelő vagy nem elég meggyőző pályázatokat nagy valószínűséggel nem fogják támogatásra javasolni. Ugyanakkor a végső döntést az úgynevezett döntéselőkészítő bizottság hozza meg, ahova az irányító hatóság, a szakpolitikai felelős és az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter delegál tagot. Bár a testületnek lehetősége van a bírálók javaslatától eltérő sorrendben támogatni a projekteket, de a döntést minden esetben részletesen indokolnia köteles. Egy szakmailag nem megalapozott projektet viszont a "DEB" sem fog objektív okokból felkarolni.

Jelen példánkban viszont hiába nem fűzhetett sok reményt a pályázó kérelme pozitív elbírálásához, neve az eredményhirdetéskor mégis ott szerepel a nyertesek között. Mégsem dőlhet hátra a városvezetés, hiszen a támogatott kérelmeket a megvalósítás során is szigorúan nyomon követik. A projekt előrehaladásáról pénzügyi és szakmai beszámolókat kell benyújtani, a támogatást csak ezen elszámolások és beszámolók jóváhagyása után kaphatják meg a kedvezményezettek. Emellett pedig az állam a projektek döntő többségét helyszíni ellenőrzés keretében is vizsgálja, vagyis a beruházás helyén győződhet meg a forrásfelhasználás megfelelőségéről akár a megvalósítás során, akár azt követően. Természetesen, ha a benyújtott dokumentumok vagy egyéb információk alapján szabálytalanság vagy visszaélés gyanúja merül fel, az ellenőrzés bármikor elrendelhető. Ilyen kontroll mellett a céloktól eltérően megvalósuló projektekre idővel biztosan fény derül. Még akkor is, ha jelen helyzetben valójában igez nehéz megmondani egy épületről, hogy az önmagában a település lakosságmegtartását vagy épp a piréz integrációt szolgálja? Ehhez olyan szakmai programok - közösségi programok, szakkörök, felzárkóztató képzések stb. - előírására is szükség lett volna, amelyek megvalósítása valóban a pirézek integrációját szolgálja. A pályázati felhívásban erre nem került sor, ami úgy tűnik, kellő mozgásteret hagyott a pályázó kisváros számára. A projekt megvalósult, a szolgáltató ház felépült, az indikátorok teljesülnek. Egyetlen probléma van csak, mindennek semmi köze a pirézek integrációjához és felzárkóztatásához.

Belátható, annak érdekében, hogy a felhasznált forrás valóban a kívánt célokat szolgálja, mind a pályázók, mind a támogató részéről megfelelő hozzáállás és komoly erőfeszítések szükségesek. Nézzük, mit tehet a pályázó a célszerű forrásfelhasználás érdekében:

- Nem a „gombhoz varrja a kabátot”, vagyis nem akkor és arra nyújt be pályázatot, amikor és amire épp lehet, hanem amikor egy pályázati lehetőség illeszkedik hosszú távú fejlesztési elképzeléseihez. Legyen szó települési önkormányzatról, non-profit intézményről, vállalkozásról vagy civil szervezetről, vélhetően rendelkezik az adott szervezet hosszú távú fejlesztési koncepcióval. Ha nem, sosem késő elkészíteni és naprakészen tartani!
- Nem nyújt be a fejlesztésétől eltérő célokkal meghirdetett pályázati felhívásra támogatási kérelmet minden mindegy alapon, helyette tájékozódik és információt gyűjt a jövőben várható pályázatokról, amelyek alkalmasak a terveinek megvalósítására. Ne felejtsük, a fejlesztési programok nyilvánosak, mindenki számára hozzáférhetőek, kis utánjárással megfelelően képbe lehet kerülni a pályázatok témájával és várható ütemezésével kapcsolatban.
- Legkevésbé szolgáltat hamis, valótlan adatokat, információkat ezen támogatási kérelmeinek kedvezőbb elbírálása érdekében, nem vezeti meg a támogatót, ezáltal nem szerez jogosulatlan előnyt és nem él vissza a támogatásfelhasználás lehetőségével. Még ha sikerül is rövid távon mindebből előnyt kovácsolni, hosszú távon nagy valószínűséggel nem csak a pályázatokon való részvételből való kizárással, de büntetőjogi számonkérésésel is számolni kell majd.

Persze hiú ábránd azt gondolni, hogy a támogatások nem keltik fel a rosszhiszeműek figyelmét, nem ösztönöznek a visszaélésekre. Emiatt az államra még fontosabb szerep hárul a szabálytalanságok minimalizálása érdekében, példánknál maradva fokozottan figyelve az alábbiakra.

- A pályázók potenciális körének egyértelmű lehatárolása szükséges, akár gazdálkodási vagy statisztikai adatokon alapuló korlátozások segítségével. A példában említett felhívás nem az adott település piréz lakosainak száma alapján értékelte a pályázót, hanem az adott régió piréz lakosságának országos átlagtól való eltérését vizsgálta. Így olyan település is pályázhatott a régióból, ahol egyébként a pirézek lakosságszáma nem indokolta volna azt.
- Együttműködő és támogató partnerek körének kikötésével az adott szakterület képviselői számára lehetővé válik, hogy érdemben jelezzék, mely projektekkel értenek egyet. Bár a példában említett felhívás kapcsán előnyt jelentett a piréz integrációs szervezetekkel való együttműködés, támogatási kérelmet ilyen jellegű partner nélkül is be lehetett adni.
- Minden esetben a lehető legspecifikusabb indikátorok meghatározására, valamint azok teljesülésének szigorú számon kérésére van szükség. Példánknál maradva nem szerencsés, ha egy piréz integrációs felhívás esetében egyetlen indikátor sem méri a célcsoport, vagyis a pirézek részvételét, hiszen ez kiskaput hagy a közösségi célú, de nem célzottan a pirézeket érintő fejlesztések számára.
- A helyszíni ellenőrzések során nem csak a formai megvalósulásra, a szakmai tartalom ellenőrzésére is fokozott figyelmet kell fordítani. Olyan alátámasztó dokumentumok bekérése szükséges, ami igazolja, hogy az adott épületben valóban piréz integrációs tevékenység zajlik, nem pedig annak álcázva készült más célokat szolgáló létesítmény.
- Végezetül, a forrásokat nem kötelező mindenáron elkölteni. Ha egy felhívásra nem érkezik kellő számú vagy megfelelő minőségű támogatási kérelem, a felhívást át lehet dolgozni vagy a fennmaradó forrásokat át lehet csoportosítani más népszerűbb, jobban működő programokra. Ez lehet, hogy a szakpolitikák szintjén feszültséget szül, de összességében hatékonyabb és hatásosabb támogatáspolitikához vezet.

Naívak továbbra sem vagyunk, mint mondtuk, az eljárásrend helyett az ellentmondásos projektek kapcsán legtöbbször egyéb tényezők játszanak szerepet. Ezekről még sok szót fogunk ejteni a továbbiakban. Ezzel együtt is hisszük, egy szemléletváltás az állam és a kedvezményezett oldalán is hosszabb távú és nagyobb mértékű hasznokat eredményezne. Ugyanakkor már most is számtalan példája van olyan pályázatoknak, ahol az elnyert forrásoknak hála példaértékű, eredményes és hasznos tevékenységeket, fejlesztéseket tudtak megvalósítani. A sajtó számára persze ezek a projektek kevesebb hírértékkel bírnak. Ezért is indítottuk el „MintaProjekt” kezdeményezésünket, hiszen mi a forrásfelhasználás jó gyakorlatát szeretnénk bemutatni és terjeszteni.

*piréz: kitalált népcsoport, amely 2006 óta bukkan fel különböző közvélemény-kutatásokban.