Weboldal címe
Weboldal alcíme
FundMonitor
A fejlesztésben hiszünk.

Abszorpciós ráta: az Európai Unió kohéziós politikája esetében a mérőszám azt mutatja meg, hogy az egyes tagállamok a rendelkezésükre álló támogatások teljes keretösszegének hány százalékát képesek ténylegesen lehívni. A tagállami hatáskörben megítélt támogatások felhasználását az Európai Bizottság utólagos elszámolások keretében vizsgálja és amennyiben szabálytalanságot vagy egyéb problémát észlel, a kifizetéseket visszatarthatja és egyéb szankciókkal is élhet. Az abszorpciós mutató tehát a jóváhagyott és ténylegesen kifizetett támogatások arányát mutatja a teljes rendelkezésre álló keretösszegen belül.

Magyarország számára a 2014-2020 ciklusban nagyságrendileg 7.500 milliárd forint támogatást irányzott elő az Európai Bizottság (nem számítva a közvetlen agrártámogatásokat). Az abszorcpiós kapacitás, avagy ráta azt mutatja meg, ebből a keretösszegből mennyit vagyunk képesek ténylegesen felhasználni, vagyis az Európai Bizottság mekkora összeget hagyott jóvá és folyósított az országnak. A bejegyzés idején - 2018. február 8. - meglévő adatok alapján jelenleg ez az arány 17,31 százalék, vagyis ekkora arányban hagyta jóvá a forrásfelhasználást és folyósította a támogatást az Európai Unió.


Kohéziós politika: az Európai Unió közösségi szintű beruházási politikája, amelynek célja az unión belüli gazdasági, társadalmi és regionális különbségek csökkentése, továbbá a munkahelyteremtés, az üzleti versenyképesség növelése, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés elősegítése, valamint a lakosok életminőségének javítása. A célok elérése érdekében az Európai Unió teljes költségvetésének közel egyharmadát osztja szét a tagállamok között, régióik fejlettégének függvényében. A források legnagyobb része a kevésbé fejlett európai országokra és régiókra koncentrálódik, így segítve elő az EU-ban még mindig tapasztalható gazdasági, társadalmi és területi eltérések mérséklését.

Magyarország hét régiója közül hat kevésbé fejlett régiónak minősül, így hazánk az egyik legfőbb kedvezményezettje a kohéziós politikának. A hat régió – Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – mellett kisebb mértékben ugyan, de a Budapest és Pest megye által alkotott, fejlettnek minősülő Közép-Magyarország területén is felhasználhatók a támogatások.

A bevezető cikkben a fejlesztéspolitika, támogatáspolitika szavakat  szinonimaként használtuk, ugyanakkor ezen szavak tágabban is értelmezhetőek, nem feltétlenül kötődnek az Európai Unió kohéziós politikájához.


Költségvetési ciklus: az Európai Unió hétéves periódusokban határozza meg költségvetését, a kohéziós politika támogatásai is ezen ciklusokhoz igazodnak. Ennek megfelelően az egyes tagállamok számára hétéves időszakra határozzák meg a fejlesztési céljaikra használható európai uniós támogatások keretösszegét.

A jelenleg zajló ciklus 2014-től elvileg 2020-ig tart, de a Brexit miatt elképzelhető, hogy egy évvel rövidebb lesz az aktuális időszak.


Társfinanszírozás: mind program, mind projektszinten érvényesítendő európai uniós alapelv, melynek értelmében mind a tagállamok, mind a pályázók kötelesek önerőt biztosítani a megvalósítani kívánt programokhoz, projektekhez. Az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházásokat tehát bizonyos mértékben - korábban 15 százalék, jelenleg a megvalósítás helyszínétől függően 15 vagy 50 százalék - az adott tagállami költségvetés is finanszírozza.

A tagállami társfinanszírozás mértéke a támogatás forrásától és a tagállam régióinak fejlettségétől függ. Magyarország hét régiója közül 6 kevésbé fejlett régiónak számít, így esetükben az uniós és hazai társfinanszírozás aránya 85-15 százalék. Közép-Magyarország ugyanakkor fejlett régiónak számít, így a Budapesten és Pest megyében felhasznált európai uniós források esetében a hazai társfinanszírozás aránya már 50 százalék.